Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A túlsó part --- CCXXXIII. ---

2009.07.30

Kép     Egy porcelánüzletnek lehetnél legtörékenyebb és legszebb darabja és egykettőre  fel is vásárolnának , de Te több vagy mint tárgy aminek tulajdonjogát a vásárló  pénzen váltja meg .   

     Nem szeretek a pénzről írni , s az lehet egyetlen mentségem , hogy írásaim
mögöttesei inkább az álmok , a felhők és a kimaradhatatlan agglegények .
     Ma a túlsó partról szeretnék írni , ahol állsz , de ennek előtte egy friss napihírről
számolnék be , ami sodróan nedves és kedves hangulatú .
     Az idei áradások egy elefántkölyköt sodortak le a Dunán , melyet Linznél kifogtak ,
majd a bécsi állatkertbe szállítottak megfigyelésre .    Az elefántkölyök - lévén még
kicsiny , nem képes önállóan kommunikálni és eddig csupán az nyert megállapítást ,
hogy a Fekete-erdő egyik tisztásán legelészett - amikor azok a csúnya fekete fellegek
megeredtek és a folyók megáradtak , s persze a nagyfolyó - a Duna is .
     Egyetlen esélye lehetett volna a kiselefántnak , ha a túlsó parton legelészett volna ,
mert az dombosabb .    Ezt , akkor még nem tudhatta az icike-picike siker-várományos 
ormányos ...  
     Történeteim azonban mindig Terólad szólnak és nem törékeny porcelánelefántokról .
Ma egy olyan nagy folyó látomása került elém , amelyen nem voltak hidak , de
vízi járművek sem , csupán mi ketten – és a túlsó part , melynek ellentétes oldalain
állottunk .
     Kivételesen egy akaraton voltunk , hogy találkoznunk kell – csakhogy miként ?
Te a folyam folyásirányának megfelelően a tengert , vagy az is lehet , hogy az óceánt
mutattad .
     Az én logikám azt diktálta , hogy térjünk vissza a forráshoz – ha már nem
tanultunk meg úszni az élet sűrű-szirupjában .
     Ott voltál tehát élőben és nagyon fájó lett volna számomra , ha jelbeszédünk
elpuhul , vagy szirupossá - netalán egysíkúvá válik . 
     Egy fényképész sohasem válhat megriadttá , miként egy olyan férfi , aki nem tud
segíteni – különben elveszteném megrendelőimet …
     Sohasem küzdöttem eredeti 5letek hiányával , de most valamiképpen nem éreztem
semmi mentőkörülményt de eszembe nem jutott volna , hogy feladjam , amikor Te már
el is indultál az óceán irányába , amikor magam meg a partraszálláson agyaltam , csak
éppen egyetlen felhő(d) sem szállt akkor felém .
     Nem szerettem volna Péterként megszégyenülni a vízen járással de már megindultam
az erőmet meghaladó folyó felé , amikor arra lehettem figyelmes , hogy egy elefánt úszik
felém a folyón , akitől rögtön meg is kérdeztem , hogy igaz e a hír a bécsi kiselefánttal ?
     Bizalmát megnyerve , megkértem , hogy szállítson át a folyón és Te meglepetésedben
azt mondtad , hogy nem is vagy te e-mail annyira balmatematikus .    Annyira nem .
     Azóta együtt vagyunk – hármasban és érdekes mód elefántokra sohasem lennék
féltékeny !
     Minden a legnagyobb rendben azóta is közöttünk , s csupán egyetlen bánatunk
van – és ez a magányos elefánt látványa .
 
               M B - 2009 július 30 - Baráti Szeretettel : bősze emil miklós .
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.